Sziasztok!

Vasárnap, amikor hazajött a melóból feldobta, hogy szerdán beszéljük át a dolgainkat. Ő mondta ki a napot, én meg belementem. Szóval szerda. Tegnap éjjel nem bírtam aludni, leginkább azt szerettem volna, hogy a hétfő és a kedd érdeklődés hiányában elmaradjon. Aztán a munkában jól el is fáradtam, így ma éjjel már bírtam aludni, de a kedd este kizárt, hogy menni fog. Annyira nagyon várom, hogy végre elmenjen! Tudom, hogy megint egy nehéz csörte előtt állok. Tudom, hogy megint jön majd a már megszokott dumákkal, a gyerek érdekével, a mentsük-meg-a-családot szlogennel, meg a most fogunk majd feltörni szöveggel. Bizonyára azt is számon fogja kérni, hogy ő az elmúlt hetekben milyen jól viselkedett. Ahogy az is várható, hogy szívtelen dög leszek. De sebaj, bár lennék már rajta túl, olyan eredménnyel, ami nekem is megfelel!

A mellékállás úgy néz ki, hogy bejött neki, de remélem a szerdai újabb "kikosarazás" nem fogja azt jelenteni, hogy abbahagyja, csak hogy ne kelljen elmennie anyagi okokra hivatkozva. Mindenesetre én hirdetőújsággal fogok készülni: reggel veszek is munkába menet. Plusz meg is fogom fenyegetni a drasztikus megoldással. Mutymuty kérdezte, hogy mi is az: nos az, hogy kilakoltatom. Kijelentem a lakásból és a szomszéd kiteszi nagyon szívesen. Neki a bögyében van.

Viszont szerdáig megint nem nagyon tudok jönni, lévén az estéket itthon tölti. Próbálok minél kevesebb "házi" programot rendezni, hogy ne puncsolhasson. Tegnap játszira vittük a gyereket, hagytam, hogy ők ketten mászókázzanak. Amúgy is fáradt voltam, így jól esett csak ülni a padon. És hát egy kicsit szemétkedtem is: látványosan sms-t írtam az egyik ismerősömnek. Eléggé kiakasztotta, azt láttam rajta. Ugyanis a múltkori levélből talán a legmélyebb nyomot az hagyta benne, hogy addig eszi még az életem, amíg nem találok mást a helyére, akivel komolyan tervezek. Rá is kérdezett vasárnap, hogy van-e, kinéz-e valaki. Szóval ettől be van ijedve rendesen. Ezért aztán jól fel is húzta magát azon, hogy sms-t írtam. És azt hiszem, amíg zuhanyoztam meg is nézte, hogy kinek írtam. Természetesen minden helyről kitöröltem, de most gyanakszik. Nekem ez a jó!

Gondolom felmerül a kérdés, hogy miért jó nekem az, hogy úgy csinálok, hogy azt úgy is lehessen érteni, hogy van valakim. Semmi különös, csak egy "bokor", ami mögé be lehet bújni. Ha vannak ráutaló jelek, könnyebben beveszi, ha azt vetítem, hogy van más. Nem kell neki tisztában lenni az igazsággal, elég ha csak úgy látja, hogy nincs értelme. Hogy erre mi szükség, hallom máris a kérdést. Ez csak egy "fegyver" az elérendő cél, a felszabadulásom érdekében.

Biztosan elegetek van már ebből a nyavalygásból, amit művelek. Néha nekem is. De azért köszönöm, hogy olvastok.

Üdv: Kátya