Kedves Kátya,


olvastam az egész sztorit, már ha lehet sztorinak nevezni ezt az erősen negatív töltetű blogot. Ne értsd félre, nem részedről negatív....

A férfi, akit Te a férjednek nevezel, egy gerinctelen alak. Nincs vér a pucájában ahhoz, hogy eléd álljon, elmondja, hogy ez van, lehet választani, velem, vagy nélkülem... Ehelyett inkább játszmázik mint egy tizenéves, akinek a szüzességén kívül nincs vesztenivalója. Szánalmas ez az egész....ilyenek, amit Te is most átélsz, megtörténik más helyen is, sajnos, tudom ez nem vigasz. A félrelépés nem feltétlenül jelenti egy kapcsolat végét, feltéve, ha van a másikban annyi becsület, hogy a "párja" elé áll és elmondja...ebben az esetben azonban nem hiszem hogy mondhatna bármit is, ami Téged meghatna. Jobb is így. Nem leszünk soha fiatalabbak, kívánatosabbak, türelmesebbek, az élet egyszeri és megismételhetetlen. Ha ezt valaki 30 éves fejjel nem tudja, azzal -akármennyire is fáj- nem kell foglalkozni. Az út végén mindenkinek el kell számolni azzal, amit az életében tett. Ahogy mondani szokták, nem csak születni, meghalni is nehéz. Attól függ, ki hogyan élte le.....
Ami a férjedet illeti, azt fogja visszakapni amit ő adott másoknak, efelől ne legyen kétséged. Mindenkinek akkora a keresztje, amit elbír....lehet sok sok csalódáson vagy már túl, sok keserűséget éltél már át, de ott van melletted egy csodás kis emberke.....Ő mindenben számít Rád, érte érdemes felállni, és továbbmenni. A világ nem csak a férjedhez hasonló szemétládákkal van tele.....:)

Szerintem beletalalt nagyon a baratnod, aki ezt irta: "talán az élet más területein fennálló folyamatos sikertelensége az oka annak, hogy társat, szeretőt, kurvát keresett magának. Talán így kompenzálja a negatív hatásokat."

Egyszer egy tanfolyamon azt hallottam, hogy a kapcsolatok nagy reszeben nem ket felnott van egyutt, hanem az egyik fel a szulo, a masik a gyerek. Elofordul olyan is, hogy mindketto gyerek, a nyero az, ha mindketto felnott. A tobbi variacio nem az igazi, altalaban tonkremegy.
Nem lehet, hogy nalatok a herceg, a hatarozott eros ferfi egyszercsak kisfiuva valt es te lettel az anyja? Az edesanyam szerint akkor jo egy hazassag, ha a no fel tud nezni a ferjere, tiszteli, mert akkor a szerelembol a szeretet megmarad. Szerintem ez nagyon igaz.
Mas. Nem tudod korlatozni, hogy mire mennyi penzt visz el otthonrol? Vagyis, ha felmutatod, hogy figyelj ennyi meg ennyi van ho vegeig, napi ennyit kolthetsz/unk maximum, nincs tobb. Vagyis ohne zukcer kisszivem.

Kedves mutymuty, nem hiszem, hogy nálunk én lennék az anyuka.
Nálunk valami olyan helyzet van, amit szerintem a tanfolyáson el se tudtak képzelni, nemhogy modellezni.
Vagyok én a gyerekkel.
És van Ő.
A dolgaira nincs rálátásom, csak ha jön a végrehajtó. Azon felül nincs.
A pénztárcáját nem kezelem, és amióta fizum van, azóta nem ad haza pénzt, így nem tudom lekorlátozni ebben. Korábban haza is adott, de most már egyáltalán nem. Persze próbálom pumpolni, ahol tudom, de azért hidd el, időnként lecsekkolom ám a bukszáját, hogy mi van benne és mi nincs.
Most is szombaton még volt 6 zséje. Szerinted van még belőle? Szerintem nincs. Lassan érik az újabb csekkolás, kíváncsi vagyok, van-e még a lóvéból.

De igazából nem is ez a fontos, bár mérgezi a mindennapjainkat, főleg az én mindennapjaimat a dolog. Hanem a lelki része, az, hogy mint családfenntartó és férj megbukott, és most mint Casanova akar tündökölni előttem? Nem látja át, hogy ez a szerep már nem való neki? Mert én nem vagyok az, aki megnézi ezt a színpadi előadást?

Tudom, hogy az utóbbi napokban megérezte, majd észre is vette (kvázi felbukott benne), hogy remeg a léc. És most teper, próbál gyöngédséget kicsikarni belőlem. De az már egy szikrányi sincs bennem. Ha lenne, akkor is elég lenne a leveleiben leírtakra gondolnom. Valahogy az a bizonyos régi levél jut róla eszemben, amikor az elődje, a történetben szereplő Sárkány egyik volt nőjéhez írt levelét elkaptam és elolvastam. Abban, akkor és ott én voltam a "jelen, ami a legkevésbé sem lényeges". Akkor az nagyon-nagyon mélyen érintett, és nagyon fájt. Annyira, hogy sosem mondtam el neki, hogy megtaláltam a levelet és hogy elolvastam, mielőtt elküldte. Magamba fojtottam az egészet.

Most ugyanúgy érzem magam, csak nem vágta még a képembe.

Ennek a kapcsolatnak részemről annyi, döglött lovat kár agyonütni.

Lehet, a kutya itt van elásva....megkapta a tekintetemet az mondat, hogy mióta van újra fizetésed, nem ad haza pénzt. Eddig teszelgethetett a családfenntartó képében, most már annak is vége....talán ezért csinálja amit csinál. Nem félreérteni, nem mentegetni akarom.
Csak megpróbálom máshonnan nézni. LEhet úgy érzi nincs rá szükség, és annak a fiatlanak meg van. Ő felnéz rá és isteníti. Te soha nem istenítetted, meert ezerszer több eszed van és sokkal gyakorlatiasabb, talpraesettebb vagy mint amilyen ő bármikor is szeretett volna lenni.

Még valami. Kérlek ne vedd sértésnek, de ki volt az, aki gatyába rázta a sz*rt sem érő életét....még ha nem is volt tudatos, mégis Te irányítottad, igazgattad a dolgait, gondolkoztál helyette. Azt hiszem ezt nem kellett volna....

tetszelgethetett (jav.)

@maripán: A szart sem érő élete, nagyon jó megfogalmazás.
Igen, én tettem rendet benne, már amennyire lehetett. De ezt valakinek meg kellett tenni. Amíg vele képzeltem el a jövőmet, jövőnket, addig úgy éreztem, hogy igen, valakinek oda kell már állni a feladat mögé, mert az ő besértődtünk áldozat mentalitásával soha semmi nem lesz elintézve, és csak a gödör lesz körötte egyre nagyobb.

Amíg úgy éreztem, a gödör az enyém, a miénk is, addig lelkesen vállaltam ezt a feladatot.

A családfenntartó képében eddig is csak hencegett és tetszelgett, de ez valójában csak a látszat volt. Olyan sokszor elmondta, hogy neki a család az első, hogy ezt sokan, - néha még én is - elhitték. De ugyanakkor olyan sokszor rácáfolt erre a színpadi dumára, a tetteivel, hogy egyre sűrűbben és sűrűbben alakultak ki emiatt konfliktusaink.

Épp a tesóm ügyében vagyok kénytelen a napom egy részét azzal tölteni, hogy egy régebbi weblapon nézegetem, amiket az elmúlt években írtam az ismerőseimnek, meg a levelezéseimet és ilyesmiket. És valahogy most vettem csak észre, hogy valahogy minden hétre jutott egy anyagiakat érintő, családfenntartó szerepében tetszelgését megcáfoló konfliktus. Mindig volt valami, amire elsz.rta a pénzt, mindig volt valami, ami fontosabb volt, mint a gyerek pelenkája, a család étele, a számlák kifizetése.

Emlékezz arra a bulira, amire meghívott titeket is. Felesleges pénzkidobás volt az egész, egy sör mellett, csinnadratta nélkül ugyanúgy örültem volna nektek. Ha nem jobban. Mert akkor sem voltak befizetve a számlák, de bulira tellett. Akkor sem családban gondolkodott: ő akart szervezni nekem egy bulit. De nem olyan lett, amilyet esetleg én szerettem volna. Egyáltalán nem.

Egy barátnőm azt írta nekem a minap a kialakult helyzetre, hogy ő alighanem nem ilyen lovat akart, és most csalódott. És ebben van az igazság. Ő egy kurvát akart, akit bárhol, bármikor, bármennyire... ahogy ezt már többször elmondta, amikor épp megfenyegetett, hogy elhagy. Alighanem ez az igazság.

"ezerszer több eszed van és sokkal gyakorlatiasabb, talpraesettebb vagy mint amilyen ő bármikor is szeretett volna lenni. "

Ezt kiragadtam. Giz, ez nem igaz. Rácáfoltam a tetteimmel mindarra, amire a képességeim feljogosítanának. Vele szemben szőke voltam, eldobtam az agyamat és elvakított a biztos anyagi háttér és a biztos érzelmek látszata, amit aránylag sokáig fenn is tartott gőzerővel. Nekem nem volt szabad látnom a valóságot. Előre felé menekült a sz.rból, amibe magát keverte, és hogy még vonzónak is találta a "mentőövet", ez csak egy grátisz volt.

Alighanem elbűvölte az, amiket te is gondolsz rólam, és egy meghódítandó és megtartandó préda voltam, amire, aminek a birtoklására büszke lehet. Belefutottam basszus abba a hibába, amitől annak idején már 18 évesen és 10 évvel később a Sárkány családjából sikítófrászt kapva és fejvesztve menekültem. Kínai váza lettem a zongorán, azt csináltam magamból. Megérdemeltem, amit kaptam.

Ma te vagy a második, akit lehülyézek. HÜLYE!

Tudod mit érdemelsz? Egy agymosást, hogy ilyen marhaságokon jár az eszed. Túl okos vagy, túl erős, túl határozott. Ember legyen a talpán aki mellett vezér marad.

Most előjött a csillagjegyedre visszvezethető skizofréniád... :) Magad sem tudod mit gondolj. Szerintem.