Szia!
Köszi, hogy olvasod a blogom és írtál!
A láthatás szerintem is csak egy darabig lesz nála kardinális kérdés. Kevés elvált apuka van, akinél nem így alakul az "élet". A nők mindig szeretik, ha valakit lehet gyámolítani meg ápolgatni. Így alighanem ő is találni fog magának valakit, aki ápolgatja meg gyámolítja. Talán új családot is alapít majd, valaki mással. És a másik nő, a másik gyerek majd kellően elfordítja az első gyerekétől a lelkét. Így szokott ez lenni.
Igazából nem akarom korlátozni. Amikor akarja a gyereket látni, és amíg nincs komolyabb elfoglaltsága (iskola, szakkör, ilyenek), addig láthatja, ha akarja. Előzetes megbeszélés alapján. A bölcsi már más tészta, el nem viheti csak úgy. Tudni akarom, hogy hol van a gyerekem és kivel. Másrészt meg az elvitelt sem fogom engedni, amíg nem biztosítja a kicsi lelki fejlődésének megfelelő lakáskörnyezetet, ahová vinni tudja. A játszótérre tehát elviheti, de éjszakára addig nem, amíg nincs hová. A híd alá nem engedem!
Üdv: Kátya
